The Tea Break Award #2

Nagyon örültem, mikor láttam, hogy az egyik kedvenc bloggerem nekem adta ezt a díjat, és mivel az én egyik jelöltem is ő volt, ezért mindenképpen írok is pár kedves szót, és ezúttal is köszi! :) (BTW csak nem az egyik Fruitisimo-ban dolgozol?) Leginkább azt tudnám mondani (pontosabban írni) kedves Vix, hogy élvezd ki az egyetemi éveket, mert tényleg ezek a legszebbek, legszabadabbak (még akkor is, ha nem úgy érzed :D) és tudd, hogy bármit is sodor eléd az élet, az okkal történik, annak úgy kell lennie. Ja és további sok sikert a blogodhoz!1. Mi motivál a blogod írásában?Persze mondhatnám, hogy az, hogy segítsek egy picit jobbá, pozitívabbá tenni az emberek életét, és ez mind igaz is, de szerintem akkor is írnék, ha nem olvasnák, mert egyszerűen kell, hogy valahogy kifolyjon belőlem az a sok érzés és gondolat... 2. Ha bárhol élhetnél a világon, hol élnél és miért?Hú ez jó kérdés, sok hely vonz, de huzamosabb ideig én csak itthon tudom elképz

A teaszünet díj

Dolgok, amikre a jóga ébresztett rá

1. RáérünkA jóga rákényszerített, hogy lassítsak le kicsit, és szánjak időt arra, hogy magammal is foglalkozzak. Megtanított arra, hogy jobban a jelenben legyek, és például az étkezést is lassabban, jobban odafigyelve műveljem. Érezzem az ízeket az ételben, szagoljak bele abba a rózsába az út mentén és hasonlók. Ezáltal teljesebb lesz az életünk, és jobban észrevesszük az apró csodákat.2. A test szereteteA jóga híres arról, hogy a testet és a szellemet közel hozza egymáshoz, A testemmel jobb a viszonyom, szeretem, elégedett vagyok vele, és tudom, hogy ez az egy testem van, nem kapok másikat, ezért vigyáznom kell rá. Meg kell mozgatnom, egészséges ételekkel kell megtöltenem. Kényeztetni, ápolni kell, mert a testem is gondoskodik rólam. Az én felelősségem, hogy ne szennykajákkal etessem magam, és ha ezt betartom, jobban is érzem magam. 3. A belső hangTémánál maradva a testem azt is megfogja mondani, mikor van szüksége pihenésre és mikor nem. J

Végre újra tengernél - Görögország élménybeszámoló

Még magamhoz sem tértem a Párizsi élményekből, máris a Halkidikí félsziget felé vettük az irányt, ezúttal keresztszüleimmel és barátommal kibővülve, újfent autóbusszal. Maga az út egyébként kibírhatóbb volt, mind gondoltam volna. Ehhez nagyban hozzájárult az éjszakára bepakolt szemmaszk és füldugó, amik segítségével könnyebb volt elképzelni, hogy ágyban fekszem. És nem zavartak sem a reflektorfények, sem a vetített gagyi film, amit szokásukhoz híven max hangerőn bömböltetnek. Az első két nap hatalmas hullámokkal találtuk szembe magunkat. Már voltam párszor tengerparton, de ilyennek még én sem láttam tengert. Méteres, habzó hullámokkal küzdöttünk (mert ez már valóban küzdés volt), simán kisodort a partra és ha úgy csapott rendesen fájt is. Olyan érzésem volt, mintha valami kaliforniai hullámzást néznék. Egyszer már voltam Sarti-ban és akkor szinte olyan csendes volt a víz, mint a Balaton. Ilyenkor döbben rá igazából az ember a

I left my heart in Paris - 8. élménybeszámoló

A Musée d'Orsay után még volt időnk, így gyorsan átslattyogtunk az onann nem messze található Louvre-hoz, mert az első nap nem jutott arra idő, hogy kívülről is megnézzük és lefotózzuk. Plusz az Orsay kevés mosdójában hatalmas sor állt, így egy mosdószünetet is beiktattunk itt. Utána pedig sétáltunk kicsit a Szajna partján, az idegenvezető úgy tervezte eredetileg is, hogy itt a végén kicsit lassítunk a tempón, és búcsút intünk a városnak. Jó volt ott ülni, integetni a hajóknak, városinak képzelni magam. A szállásunk Reims közelében volt, így a körutazás az ottani, koronázó katedrálissal záródott. A hely külsejében leginkább a mosolygó angyalszobrok ragadták meg a figyelmemet. Ezt a katedrálist azért elérte a világháború, ez látszódott az eredeti üvegablakok hiányán és a külső oszlopok golyó ütötte nyomain. A hazaúton rájöttem, hogy lehet, hogy nem az Amelie filmzenéjét kellett volna hallgatnom (kedvenc filmem, és a zenéjé

Tippek almás pite sütéshez

Az egyik legjobb dolog az őszben - rengeteg más mellett -, hogy lehet jókat sütni. Számomra ez az évszak egybefonódott az almás piték illatával, sütőtökös ételekkel, kakaós csigával, és még hosszan sorolhatnám. Így szerettem volna egy bejegyzést az egyik kedvenc sütimnek, az almásnak szentelni, megosztva egy-két praktikát, amit hasonszőrű kezdők nem feltétlenül ismernek. TetejéreKezdjük az abszolút alapokkal, érdemes a tetejét megkenni tojással, amit sokszor jeleznek is, és más alkalommal, például kalácskészítéskor is hasznos. Illetve meg lehet szórni a tetejét egy kis cukorral is, ami a tojáshoz hasonlóan, szép és pirult, ropogós réteget eredményez. A harmadik dolog, hogy szurkáljuk végig villával, hogy a levegő és a nedvesség kijöjjön, és ne áztassa át a pára a sütinket.Extra hozzávalókKét dolgot szeretek pluszban belerakni az almás pitébe, diót és citromot. Utóbbi héját szinte minden süteménybe belecsempészem, legyen szó túr

Párisba beszökött a... Pride (és az útlezárás) - élménybeszámoló nr.7

Paris je t'aime - élménybeszámoló #6

Őszi bevásárlólista

Mivel úgy tűnik, szerettétek a glamour napos listáimat, ezért úgy gondoltam újfent összeírom, miket is szeretnék beszerezni az új szezonra. 1. AlapozóMíg antibaba-bogyót szedtem, szinte alig használtam alapozót, olyan szép volt a bőröm, ami igencsak pattanásos tinikorom után jó érzés volt, pláne, mikor meg is dicsérték. Mióta abba kellett hagynom a gyógyszert, a patik sajnos újra visszatértek, és bár most van még egy régebbi essence termékem nem az igazi, így szeretnék befektetni egy minőségi, jó összetételű és kifejezetten zsíros bőrre való alapozóba. EZT néztem ki, nagy reményeket fűzök hozzá.2. SapkaA mostani, fekete, hátraesős, hipszteres fejfedőmet jó pár éve hordom, kisgyerekkorom óta ez volt az első sapka, amit tényleg hordtam, mert szerettem és jól állt. Sajnos az idő kifogott rajta, teljesen kibolyhosodott, így újat kell keresnem, mert a fülemnek és a hajhagymáimnak is jót tett a sapka viselése. Valami hasonlót szeretnék, de

Albérlet hirdetők típusai

Eme, nem túl vidám és pozitív, ám annál keserűbb és szarkasztikusabb bejegyzést, a szeptemberi albérlet keresési mizériám ihlette. Azt tudtam, hogy egyáltalán nem lesz egyszerű, mégis meglepett a helyzet. Csak egy hete kerestünk, mikor anyukámmal máris úgy éreztük, mintha egy egész hónapja folyamatosan ebben a mókuskerékben őrlődnénk. Ha nincs ismerős, vagy nagyon nagy mázli, vagy sok pénz kell. Merthogy az árak ilyenkor (de szerintem amúgy is) a plafonon vannak, egy kis szobácskáért is, így akinek nincs szülői segítség, az sok esetlen el sem tudja kezdeni az itteni életet, vagy igencsak lejjebb kell adni az igényekből.1. Nyelvtan egyesMegszámolni sem tudom, hány olyan hirdetésbe futottam bele, ahol az illető a nyelvtan és a helyes fogalmazás alapvető szabályaival sem volt tisztában. Az nem kifogás, hogy valaki siet, mivel csak egy fél perc kell, hogy átfussuk a leírtakat. Manapság pedig már helyesírásellenőrző programok is vannak, például a b

Amikor a Balaton helyett másra vágyunk - avagy nyaralás a Velencei tavon

Ezen a nyáron az utazásra nem lehetett panasz, három helyre is eljutottam, abból kettő külföldi helyszín és az egyik egy régi, nagy álom beteljesülése volt. Ezek miatt az év legmelegebb évszakja csak úgy repült, és azon kaptam magam, hogy augusztus közepén járunk, ami egyúttal Velencét jelentette.SzállásA Hotel Juventusban szálltunk meg, amivel kapcsolatban eléggé felemásak az élményeim. Kellemes és hasznos (lenne), hogy vannak olyan szolgáltatások, mint a jakuzzi és a szauna, de hol működtek hol nem. A medence nem nagyon tud elromolni, azt használtuk is, csak az üvegajtókat nem nyitották ki, így körbe kellett menni az egész épületen, ha ki akartunk menni a partra, vagy vissza be. A pozitív oldalhoz tartozik a tény, hogy saját füves partszakaszuk van, amihez napágy és napernyő is jár, csak épp kevés. Ennek ellenére jó érzés volt ott pihenni és fürdeni, miután már kicsit elegünk lett a szabad strand nyüzsgéséből. Valamint lehet ingyen bérel

Paris mon amour - ötödik élménybeszámoló

Másnap az utunk Párizson kívülre vezetett. Tetszett, hogy az idegenvezetőnk a buszút során rengeteg infót és érdekességet mondott. Ahogy az is, hogy odafele nem az autópályán mentünk, így beleláthattunk kicsit a francia vidék világába. Hogy a kis falvakban ott sincs semmivel nagyobb gazdagság, mint Magyarországon. Az első megálló Chartres volt, egy mesés kis városka, ami olyan volt, mintha egy képeslapba csöppentünk volna. Annyira idilli és békés volt, hogy az idegenvezető szavaival élve, az embernek az jut eszébe, húsz évente fordul elő az is, hogy valakit felpofoznak. A katedrális nagyon szép volt belülről a magas oszlopaival és színes üvegablakaival. Érdekes volt látni a különböző oldalak közti eltérést, hogy mennyire máshogy néznek ki azok a falak, amiket már megtisztítottak az évszázados koromtól, mint azok amelyek még eredeti állapotban vannak. Olyan épületek között haladtunk, amelyeket mintha egy filmforgatásra készítettek volna, e

Öt dolog tag

Nyáron valahogy mindig több ilyen tesztet töltök ki, ami kitart az egész évre. Itt egy újabb, amit elég érdekesnek találtam, csak szegény a virtuális szekrény poros sarkába került, azaz a piszkozatok között tengődött, több mint egy éve. Öt dolog, amire szükséged van minden nap1. Tea - Nekem ez a napindítóm, a motiváció, hogy kikeljek az ágyból. 2. Valamilyen interakció a szeretteimmel - Lehet, hogy csak egy telefonbeszélgetés, de mégiscsak szociális lények vagyunk, nekem is jól esik megosztani a napi dolgokat valakivel.3. Tíz perc kikapcsolódás - Legyen az egy sorozatepizód vagy egy könyv, de kell, hogy legyen időm magamra és le tudjak nyugodni kicsit.4. Valami jó kaja - Az étkezés fontos része az életünknek, ezért nem mindegy mi adja az energiát az adott napra.5. Zene - Főleg, ha buszon utazok valahova, de van, hogy máskor is kell egy kis lendület, vidámság, és ha szomorú vagyok, akkor is segít a zene. Öt könyv, amit ajánlanál1. Harry Potter

Párizs megér egy misét - élménybeszámoló vol. 4.

A második napunk volt a legzsúfoltabb, a Louvre után a Notre Dame következett. Érdekes, hogy ez talán a leghíresebb katedrális a városban (sőt az országban is), mégsem ezt találtam a legszebbnek vagy legérdekesebbnek. A sor hirtelen duzzadt nagyra, de szerencsére gyorsan haladt. Itt is csodás volt teljes képet kapni a helyről, fotókon sokszor csak elölről látjuk, de most körbesétáltunk. A következő nevezetesség a Panthéon volt, ami megint csak lenyűgöző volt, nekem a klasszicista stílus az egyik kedvencem. Ám a napnak itt még messze nem volt vége, jött a Luxemburg kert, mi szintén egy olyan állomás volt, ami az eredeti programban nem is szerepelt. Ahogy az sem, hogy sétálunk egyet a Sorbonne környékén, és megnézzük azt a házat, amiben egyik kedvenc költőm, Radnóti lakott. Nem is tudtam, hogy egy emléktábla is megemlékezik erről, vagy épp Széchenyi Ödön hajózásáról, ami magyarul is ki volt írva a Szajna partján.A kert újfent egy remek élmé

Mindennapi döntések a boldogságért

A boldogság manapság nagyon divatos téma, mindenki el akarja érni, pedig ott van bennünk. Fenntartani már nehezebb piskóta, sokak szerint csak pillanatnyi örömeink vannak, tartós boldogság nincs. Mindenesetre akár örömöt, akár hosszan tartó boldogságot keresünk, néha meg kell állnunk és elgondolkodnunk azon, melyik utat is érdemes választani a cél érdekében. 1. Panaszkodás helyett elismerésA panaszkodás egyszerűbb, és a magyar ember sokszor jeleskedik is benne. Vannak, akik szeretnek a negatív dolgokon tépelődni, azokat megosztani, és ez által megnyugtatást, együttérzést kicsikarni a környezetükből. De ez egy öngerjesztő folyamat, és általa egyre sötétebbet látjuk majd a világot. Persze néha jól esik az embernek megosztania a bajait másokkal, és kell is, de ne ebből álljunk ki. Inkább arra fordítsuk a figyelmünket, amik jó dolgok, és amiket értékelni lehet. 2. Kütyük helyett emberekMindennap kontaktusban vagyunk emberekkel, és sokszor észr

Párizs, te csodás - élménybeszámoló 3.

Az úton az utolsó pár óra volt a leghosszabb. Folyton azt lestem mikor tűnik már fel az ablakban a híres torony, aztán mikor végre begördült a busz a városba nem győztem csodálkozni és videózni. Az épületek nagyon jó állapotban voltak, és el sem hittem, hogy amit éveken át nézegettem képeken, most itt magasodik előttem. Első utunk a Montparnasse torony kilátójába vezetett. Erről a helyről még nem halottam, de mikor az idegenvezetőnk mondta, hogy 56 emelet magas, és az egész városra rálátni onnan, egyből felcsillant a szemem. És valóban, onnan fentről, a 360 fokos panorámában mindent láttál, még azt is, amit az Eiffel toronyból nem látnál. Magát a tornyot. Az egész út meg volt komponálva, sok mindent láttunk, és az egésznek volt egy íve, érezhető volt, hogy az idegenvezetőnk el akar minket juttatni valahonnan valahova, hogy egy teljes képet kaphassunk Párizsról és az országról. Itt éreztem először igazán, milyen nagy városról van szó,

Jegyzet: Egészség - az új betegség

Elöljáróban annyit mondanák, hogy ezt a cikket újságírás órára kellett írni. Valamiért ez foglalkoztatott, de tanárnő szerint még így sem elég cinikus és beszólogató. Akárhogy is, gondoltam megosztom itt is, mert igen érdekes téma.A minap érdekes beszélgetés fültanúja voltam pár srác között a fitneszről és az egészséges életmódról. A vicces az, hogy amit hallottam egyáltalán nem hangzott egészségesnek.Mindig van egy adott irányvonal, egy trend, ami megmondja merre is kell menni, hogy sikeres, boldog stb. legyél. Az utóbbi évek egyik legnagyobb divatja az egészséges életmód. Diétázunk, kondizunk, és persze erről szelfit is lövünk, mert ha nem rakjuk fel facebookra meg sem történt. Ha körbenézek, azt látom, hogy normavesztettség van, az emberek elvesztették a hőseiket, ideáljaikat, és egy olyan világot élünk, ahol semmi sem biztos és például bármikor elveszthetjük a munkahelyünket, vagy a párunk elhagyhat egy jobb miatt, hiszen Tindere

Első körutazásom tapasztalatai - párizsi élménybeszámoló II.

Párizs drága. Nagyon. Csak, hogy egy példát említsek az Eiffel torony lábánál egy 3 decis mentes víz majd 900 forint volt. És nem számít, megveszed, mert megdöglesz a melegtől. Persze ott a mértékek is mások. Amit viszont nem tudtam és kellemes meglepetésként ért az az, hogy 26 év alattiaknak rengeteg helyre nem kell belépőt fizetniük, vagy csak úgynevezett ingyenes, "nullás" jegyet kell kikérni. Az idősebbeknek múzeumi bérletük volt, ami szintén nagy segítség, hiszen nem, vagy csak rövid ideig kell sorban állni. Ezzel rengeteg időt lehet spórolni. Valamiféle perverz örömérzettel tölti el az embert, ahogy beelőzi a többszörösen kígyózó végtelen sort.Amiben főleg kínaiak állnak. Ugyanis rengeteg az ázsiai, akikkel annyira nem pozitívak voltak az élményeim. Az egy dolog, hogy mindenkinél ott a szelfibot és magukat fotózzák. Ezt csinálja mindenféle nemzetség. Inkább az zavart, hogy tolakodnak, beelőznek, erőszakosan szinte már rád törnek a m

I think it's time to practice what I preach Exorcise the demons inside me

"Holding on to wasted timeGotta learn to let go in life"Pont mikor érzelmi kavarodásaimat blogbejegyzés formájába készültem önteni, szembejött velem Kesha új száma, ami aktuálisabb nem is lehetne számomra. A görögországi nyaralás után bepörögtek az események. Alapjában véve ez életem legeseménydúsabb éve, de hogy mit is jelent a diploma utáni élet csak ekkor kezdtem megtapasztalni. És nem volt könnyű. Először is még májusban jelentkeztem doktori képzésre. Az ember onnan tudhatja, hogy jó döntést hozott, hogy utána egyszeriben letisztul minden. Megnyugvás cseppjei oltalmazták addig egész félév során ideges lelkemet. Végre kitaláltam magamnak valamit, volt tervem. Aztán elmentem a felvételire, ami felért egy arculcsapással. Felkészítettek előre, hogy kemény lesz, de arra gondoltam, legalább a kutatási tervemet meghallgatják. Hát nem így lett. Az arcukra volt írva egy hatalmas nem, és a lenézés, hogy mit akar ez itt. A saját hallgatóikat pers

Párizsi élménybeszámoló I. - Bevezetés

Mindenkinek vannak olyan városok, helyek, ahova mindig is el akart jutni, és valami megmagyarázhatatlan, romantikus vonzódást érzett irányába. Nos nekem Párizs volt ilyen. Lehet, hogy klisés, de már gyerekkorom óta szerepelt az álmaimban éjszaka, viszont ahogy idősebb lettem rájöttem, hogy mennyire drága és, hogy nem lesz olyan egyszerű oda eljutni.Épp ezért mikor idén a szüleimmel körutazásokat nézegettünk először szóba sem került a francia főváros. A kedvenc választásunk anyukámmal Róma volt, ami Párizs után mindig is második helyen szerepelt nálam. Csakhogy a kiválasztott út nem indult, így jött képbe Párizs. Mikor lefoglaltuk én még akkor sem hittem el, valószínű a korábbi lemondott út miatt, bele sem mertem élni magam. Akkor fogott el először izgatottság, mikor megjöttek a papírok.Nos Párizs minden volt, amit reméltem és annál is több. Olvastam neten olyanokat, hogy büdös és koszos, de én ebből semmit nem érzékeltem. Persze mi nem a

Moodbusters - avagy hogyan töltődjünk fel, ha rossz a kedvünk

Mindenkinek vannak rossz napjai, pillanatai, és van, hogy a legkisebb dolognál borul a bili. De mindig vannak apró módszerek, trükkök, amik segítségével kicsit jobban érezhetjük magunkat.1. Mosoly - Ez lehet közhelyesen hangzik, de igenis működik. 2. Illatok - Vannak olyan aromák, amik hatására nyugodtabbak leszünk, ilyen például a személyes kedvencem, a levendula is, amiből egy kis zsákocskám van, és ha ideges vagyok mindig beleszagolok. 3. Rágózás- Bizonyított tény, hogy az ismétlődő mozgások, mint amilyen a rágózás is, csökkentik a stresszt. Nem véletlen, hogy sokan, akik stresszelnek, a körmüket meg szájukat harapdálják, ám ennél ez azért egy jobb módszer. 4. Csoki - személyes kedvenc, csoki fanatikus lévén, de tényleg működik, mindenki hallott a benne lévő endorfinról.5. Gyertya - Nemcsak az adventi időszakban lehet ezzel a módszerrel élni. A mostanában felkapott hygge is leírja, hogy a fények jótékony hatással vannak a hangulatunkra.

Dolgok, amiket többet kellene hallanunk

Vannak dolgok, amik egyszerűen nem beszédtémák, nem halljuk és nem mondjuk elégszer. Pedig ha tudatosítanánk magunkban egy-két mondatot, lehet, hogy boldogabbak lennénk. Ezek az alábbi mondatok nem csodaszerek, csak személyes tapasztalatból jövő mantrák, amiket hasznosnak találtam. Vagy találtam volna. Ha valaki nekem is mondja életem egy-két szakaszában.1. Teljesen rendben van, ha nem azt akarjuk, amit a többiekNem vágyhat mindenki ugyanarra, mint a másik. Csak nehéz ezt tényleg elhitetni magunkkal, és megélni, ha körülöttünk mindenki máshogy vélekedik, és úgy tűnik egy irányba tart. De az árral szembemenni igenis oké, ha a szívünk azt súgja, mert így lehetünk önmagunk. Nem biztos, hogy ami trendi vagy megszokott az egyben jó is. 2. Teljesen rendben van, ha menet közben változatunkAz már egy fontos lépés előre, ha tudjuk, hogy mit akarunk, és az is, ha felismerjük, hogy az más, mint a nagy átlag álma, de mégis merjük követni. Ám sok esetben erre

Hogyan oldjuk meg a problémákat

A problémát az életünk részei, nem tudjuk kikerülni őket, viszont nagyon nem mindegy hogyan kezeljük őket. 1. Ássunk a mélyéreCélszerű végigkutatni, hogy mi lehet a probléma gyökere. Néha egészen más, vagy mélyebb dologról van szó, mint először gondolnánk. Ha mellőzzük és nem foglalkozunk a problémával, az előbb-utóbb úgyis visszatér. Megéri ez a munka, hogy visszamenjünk az elejére még akkor is ha fájdalmas, mert könnyebb lesz utána az életünk, és saját magunkhoz is közelebb juthatunk, jobban kiismerhetjük énünket. 2. Nézzük rá más szemszögbőlA saját problémánk mindig súlyosnak érződik, ha hajlamos rá az ember, teljesen el tud merülni benne. Ilyenkor sokat segít, ha hátralépünk kettőt, és kívülről szemléljük magunkat és a helyzetet. Ha más szemével nézünk a dologra, mintha mondjuk nekünk kellene tanácsot adni a másiknak, megadhatja a megoldást, egy lehetetlennek tűnő problémával kapcsolatban is. 3. Írjuk leSzánjunk r

Eljött ez is II. - Vége egy korszaknak

Miért nem sminkelek

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy attól, hogy nem sminkelek nem gondolom magam jobbnak, nem valami felsőbbrendű kortársbeszédet szeretnék írni, egyszerűen csak beszámolok a saját tapasztalataimról és történetemről.Sajnos tiniként én is azok közé tartoztam, akik pattanásosabbak voltak, persze ezen az sem segített, hogy eléggé édesszájú vagyok, mondhatnám úgy is, hogy nagyon. És én is, mint minden korombeli szerettem volna beilleszkedni, ezért igyekeztem elfedni ezeket a bőrhibákat. A változás akkor következett be, mikor egyrészt elkezdtem fogamzásgátlót szedni, ami a rakoncátlan hormonokat kicsit ráncba szedte (na nem szó szerint), és elkezdtem egészségesebben étkezni. Tudatosan több vizet ittam, és igyekeztem zöldségeket és gyümölcsöket beiktatni. Ekkor azt vettem észre, hogy sokszor, egy-két régi seben kívül nincs is mit lealapoznom.Alapból sosem érdekelt különösebben a sminkelés, körömlakkozgatás, cipővásárlás. Természetese